Kalandok

Bikepacking Afrikában, keletrúl nyugatra

Jens Assur fotós és filmes, valamint partnere, Jennie Assur producer korábban már többször beutazták Afrikát, de mindig autóval, tetősátorral. 2024 nyarán azonban egészen új nézőpontból ismerték meg a kontinenst – a kerékpár nyergéből –, ahogy kelet felől, az Indiai-óceántól indulva eljutottak nyugatra, az Atlanti-óceánig. „Teljesen másként éltük meg Afrikát” – mondja Jens. „Éreztük a forróságot, az illatokat, láttuk a színeket, és közelebb kerültünk az emberekhez.”

Mint sok más bikepacker esetében, Jens és Jennie is nagyobb önállóságot és szabadságot élveztek a kerékpározás során. Ahogy Jennie fogalmaz: „A szabadság érzése – hogy a saját erődből haladsz, ilyen közel vagy a természethez, és még egymáshoz is közelebb kerültök – hihetetlenmegelégedettséggel tölt el. Rájössz, hogy sokkal többre vagy képes, mint gondoltad.”

Bár Jens és Jennie hivatalosan augusztusban kezdték meg az utazást, amikor megérkeztek a mozambiki Beira tengerparti városába, a kaland valójában már jóval korábban elkezdődött – a kerékpárok előkészítésével. Két TumbleweedStargazergravel bringát választottak, amelyeket Jens masszívnak, megbízhatónak és jó geometriájúnak nevezett. Fontos volt, hogy még az út előtt jól megismerjék a bicikliket, és időt szántak arra is, hogy megtanulják az alapvető javításokat, hiszen útközben kevés lehetőség adódik alkatrészt szerezni vagy segítséget kérni.

Észak-Svédország egyik kis falujában élnek négy fiukkal, így Jens és Jennie számára nem ismeretlenek a természetközeli kalandok. Ezt a tapasztalatot felhasználva alaposan felkészültek a rendhagyó útra: többször is újracsomagolták sátrukat, hálózsákjaikat, főzőfelszerelésüket, élelmüket, vizüket, vízszűrőjüket, ruháikat és pótalkatrészeiket, amíg végül minden a helyére nem került. Letöltötték a legfrissebb térképeket egy megbízható GPS-re, a mobiljukra pedig elmentették a legfontosabb segélyhívó számokat. Az elsősegély felszerelésüket is a várható körülményekhez igazították.

Jens és Jennie tippjei a nemzetközi bikepackinghez

Ismerd meg a bringádat
Tanulj meg kijavítani olyan problémákat, amelyek előfordulhatnak az út során – ez különösen fontos, ha távoli helyekre mész.

Kezdj rövidebb, közeli túrákkal
Minden alkalommal, amikor útnak indulsz, tanulsz valamit a felszerelésedről – és önmagadról is.

Használj megbízható GPS-t
Az aktuális térképek előzetes letöltése külföldön elengedhetetlen a biztonságos és zökkenőmentes kerékpártúrákhoz.

Legyenek kéznél a segélyhívó telefonszámok
Fontos, hogy a helyi és nemzetközi elérhetőségek is kéznél legyenek.

Pakolj kevesebbet, de jól válaszd meg a ruházatot
Kevesebbre van szükséged, mint gondolnád, viszont legyenektöbbfunkciós, jól rétegezhető ruháid, amelyek megvédenek a naptól, esőtől, széltől, hidegtől és rovaroktól.

Jens és Jennie jól felkészülve érkeztek meg Beirába, készen arra, hogy – nos – kerékpárra pattanjanak. Innen nyugat felé indultak Mozambikon keresztül Zimbabwe határa felé, eljutva a zöldellő EasternHighlands vidékéig. Itt érték el az út első nagy csúcspontját, Chimanimani faluját. „Hihetetlen a kilátás, és a világ legszerényebb, legkedvesebb emberei élnek itt” – mondja Jens. Ezután Zimbabwén keresztül haladtak tovább Bulawayo és a Viktória-vízesés érintésével Zambia határáig. Természetesen megcsodálták a hatalmas vízesést, és egy 6,2 kilós csomagot is hazaküldtek onnan azokkal a dolgokkal, amikre nem volt szükségük. „Kiderült, hogy két alsónadrág elég hat hétre a nyeregben!” – jegyzi meg Jens.

Namíbia északi részén, az úgynevezett Caprivi-sávban pihenőt kellett tartaniuk a bringázásban, mivel a vadállatok miatt ott nem lehetett tekerni. Semmi gond! Egy helyi férfi felajánlotta, hogy elviszi őket a pickupjával az Okavango folyóhoz, az angolai határhoz. Ez csupán egy példa arra a vendégszeretetre, amely Jens és Jennie egész útját jellemezte. „Az utazás legszebb pillanatait az emberekkel kötött ismeretségek jelentették” – mondja Jens. „Ha kerékpárral érkezel, mindenki beszélgetni akar, kérdez, segíteni próbál. Ilyen kíváncsiságot és kedvességet még sosem tapasztaltunk.”

Az angolai határtól bringára ültek és Namíbián keresztül dél felé folytatták az utat. Úticéljuk Damaraland és a Desolation Valley volt, ahol sivatagi elefántokat, orrszarvúakat és zebrákat is láttak ebben a lélegzetelállító hegyvidéki régióban. Öt hét után elérték az Atlanti-óceán szeles partját. Rövid pihenőt tartottak HentiesBay-ben, majd szembeszéllel küzdve eljutottak Swakopmund városába.

Hőség, megpakolt kerékpárok, göröngyös és homokos utak – mindez komoly kihívást jelentett, de Jens és Jennie szerint rugalmas hozzáállással, sok pihenővel és rengeteg nevetéssel ez az utazás rendkívüli élményt nyújtott. Ahogy Jens mondja: „Amikor bikepackelsz, minden nálad van, amire szükséged lehet, és a nap egyetlen feladata: tekerni, amennyit csak tudsz. Amikor este felállítod a sátrad, belebújsz a hálózsákodba, és fáradt, sajgó testtel a csillagokat nézed, az leírhatatlan érzés.”

2025. április

Posztolva a Következőben

Kalandok

Címkék

adventurestips

Megosztás